8.a osztály kirándulása Budapestre

A Budapesti kiruccanás

Reggel korán érkeztünk a vasútállomásra. Mindenki fáradt volt még, de a vonatút sokunkat felrázott.

Miután leszálltunk Budapesten a vonatról, megindultunk a Természet Tudományi Múzeum felé. Mielőtt bementünk volna, tettünk egy sétát a nem messze lévő parkban. Itt találkoztunk egy kacsa csapattal, akiket rögtön meg is etettünk. Nagyon aranyosak voltak. Csak a séta után mentünk be a múzeumba szétnézni.  Láthattunk mélytengeri állatokat és érdekes ásványokat. De találkoztunk dinoszauruszokkal és mamutokkal is, de ott volt Noé bárkája is, amiben egy csomó állatot láthattunk. Rengeteg csontvázat láthattunk, a legnagyobb az előtérben volt megtekinthető, ami egykor egy hatalmas bálnának lehetett a csontváza.

Sok metrózás után, megérkeztünk a Hősök terére. Itt talált ránk egy Japán televíziós csapat, akik megkértek minket, hogy Japánul mondjuk azt, hogy: „El akarunk menni Japánba! Nihon ni ikitai!” Mikor tovább álltunk láttuk a Gundel éttermet. Ebéd után mentünk be az állatkertbe ahol szétváltunk. Láttuk a Japán kertet, a kissziklát, jártunk a majomvilágban és a Varázshegyben. A nap fénypontja a számomra a kenguru simogatás volt.

Mikor visszamentünk a Nyugati közelébe, elengedtek minket a West Endbe vásárolni. Itt is szétváltunk, amiket láttam itt, leginkább könyvesbolt volt.

A legutolsó állomása a napnak a „ Nagy, szürke és felénk közeledik” (Leiner Laura)volt. Vagyis a vonat. Itt leginkább csak megpróbáltunk valamennyit pihenni ezután a fárasztó és hosszú nap után.