Rákóczis diákok
Erdély népművészetének nyomában
HAT-19-01-0832
Iskolánk sikeresen pályázott a 2019/2020-as tanévben a Bethlen Gábor Alapkezelő által kiírt Határtalanul, tanulmányi kirándulás hetedikeseknek című programban. De a kialakult és hosszan elhúzódó Covid-helyzet miatt ez a program nem valósulhatott meg. 2022 tavaszán ismét szabaddá vált az út határon túlra, így a mostani 7. és 8. osztályosok vehettek részt az utazáson.
A teljes beszámoló ide kattintva érhető el. (pdf)
Az előkészítő órákon tanulóink megismerték Erdély szerepét a magyar történelemben: az erdélyi magyarok történelmét, az államhatáron kívüli elhelyezkedés okait, a határon túl élő magyarság jelenét, létszámát és Erdély ill. a kirándulás helyszíneinek etnikai összetételét.
Ismertettük velük a tanulmányi kirándulás részletes programját.
A tanulók Power point prezentációt készítettek és röviden bemutatták a kirándulás során megtekintendő történelmi emlékhelyeket, a nevezetes látnivalókat, azoknak a magyar személyeknek a szerepét, akik sokat tettek Erdély fejlődéséért. Megismertük Erdély természeti szépségeit, kultúrtörténetét, hagyományait és a kalotaszegi tájegység népművészetét.
A 3. órában vetélkedő formájában ismételtük át az elhangzottakat. A foglalkozások során csoportmunka keretében minden tanulónak volt feladata. Diákjaink szeretik az interaktív feldolgozási módot és kedvelik a projektmódszert, így tabletek és laptopok segítették munkájukat. Építettünk a tanulók előzetes ismereteire, kihasználtuk a kooperatív módszerben rejlő közös együttműködést, kölcsönös segítségnyújtást, egymás elfogadásának lehetőségeit.
Május 31-én hajnalban izgatottan indultunk útnak, hogy 3 napot tölthessünk Erdélyben, ahol megismertük a határon túl élő erdélyi magyarok életét, történetét, jelenét, hagyományait, művészetét. Ellátogattunk Nagyváradra, a Királyhágóra, Tordára, a sóbányába, Torockóra, Kolozsvárra, Körösfőre. Szállásunk Kalotaszentkirályon volt, ahol Ady Endre is gyakran megfordult. Az utazás a népművészet, népviselet, szokások, hagyományok tematika köré épült, de fontos esemény volt Torockón a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított Gyermekotthon meglátogatása is. Itthon gyűjtött ajándékokkal, játékokkal támogattuk, segítettük az otthonban élő 14 nehéz sorsú gyereket.
Az első napot Nagyváradon városnézéssel kezdtük, ahol megtekintettük a kanonok sort, a Püspöki Palotát, Szent László hermáját, a Szent László Székesegyházat, felidéztük a város történetét. Szent Lászlóról szavalat hangzott el, és a Körös partján rajzokat készítettünk.
Királyhágón megcsodáltuk a gyönyörű hegyeket, melyek Erdélybe vezetnek. Szállásunk a mesebeli Kalotaszentkirályon volt, ahol megnéztük a református fazsindelyes templomot, és kultúrtörténeti kielőadásokat tartottunk. Megkoszorúztuk a faluban álló Ady-emlékművet, és elszavaltuk a „Kalota partján” című verset. Este jutott idő focimeccsre is, a helyi iskola felújított sportpályáján. A szálláshelyen beszélgettünk a helyi szokásokról, terítőket, varrottasokat, székelykapukat ismertünk meg.
Másnap Tordára utaztunk, ahol megtekintettük a Sókamaraházat, és a Tordai sóbányában sok érdekes dolgot megtudtunk a sóról, a bánya működéséről, a Gazdagok lépcsőjéről.
A 13 emelet gyalogos megtétele után leérkeztünk a bánya mélyébe, ahol gyönyörködtünk természeti szépségében, csónakáztunk és az óriáskerékre is felültünk.
A Tordai hasadékba tervezett kirándulásunk sajnos az időjárás miatt meghiúsult. Alig értünk le a völgybe, hatalmas vihar kerekedett, zengett az ég, dörgött, villámokat szórt. Így csak kielőadás formájában ismerhettük meg az uralkodó növény- és állatvilágot. Elmeséltük a hasadék keletkezéséhez fűződő legendát is.
Ezután Torockón sétát tettünk a falu kétablakos fehér házai között, majd felkerestük a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított gyermekotthont. 14 lakóját ajándékokkal leptük meg. Megnéztük az unitárius templomot és a Néprajzi Múzeumot, ahol rajzokat és jegyzeteket készítettünk a festett bútorokról és fafaragásokról, vasművességről. Este került sor a kalotaszegi hagyományok, népszokások: néptánc, népviselet, varrottasok megismerése.
Az utolsó napon Bánffyhunyadon és Körösfőn álltunk meg. Az előbbi templomába nem jutottunk be, de Körösfőn megnézték a négy fiatornyas református templomot. Itt kiselőadásokat tartottunk és megcsodáltuk a kalotaszegi varrottasokat. Sajnos a Rákóczi szőnyeget nemrég átszállították a parókiára, így azt megnézni nem tudtuk. Történetét viszont felelevenítettük. A fiúk megmérték a templom méreteit régi mértékegységekkel, a lányok kis varrottasokat készítettek. A Körösfői vásáron végig sétálva megtekintettük a helyi piac termékeit, vásároltunk is a helyi árusoktól.
Utolsó helyszínünk Kolozsvár volt, ahol a programot a házsongárdi temetőben kezdtük. Itt leróttuk tiszteletünket az itt nyugvó magyar tudósok, költők, nevelők előtt. Dsida Jenő sírjánál felidéztük a költő munkásságát, verseit.
Sétánk innen a Főtérre vezetett, ahol a Szent Mihály templomot, Mátyás szobrát és szülőházát, a Bánffy Palotát, és a Rhédey palotát jártuk körbe. Feladatlapot töltöttünk ki, Mátyás mondát meséltünk. A Babes-Bolyai Tudományegyetem megtekintése után utunkat hazafelé vettük. Királyhágón át haladva a Fonó együttes zenéjét hallgattuk, históriás éneket, rímeket faragtunk.
Megtartottuk a Nemzeti Összetartozás napját, mert fontosnak érezzük, hogy összetartozás fogalmát, ennek fontosságát iskolánk valamennyi tanulója életkorának, tudásának, képességének megfelelően értse és vegyen részt a nap eseményeiben. A témanapon iskolagyűlés keretében bemutattuk, levetítettük az út során készített útifilmet. A kiskórussal népdalokat elevenítettünk fel, elénekeltük a „Rákóczisok dalát”.
Az iskolarádióban felhívtuk a figyelmet az ünnep fontosságára, erdélyi írók, költők versei hangzottak el. Diákjaink ünnepi műsort adtak „Emlékezés Trianonra” címmel. Papírbábokat készítettünk, amiket határon túli népviseletbe öltöztettünk, varrottasainkat kiállítottuk. Az udvaron életre keltettük a történelmi Magyarország körvonalát, „benne” az alsós osztály a mai Magyarországot képviselte.
Célunk az volt, hogy diákjaink megértsék, a szétdarabolt ország határain túl is élnek magyarok, kiknek múltja, kultúrája a magyarság része. Csak az összetartás segíthet túlélésükben.
Az értékelő órán „Külhoni magyarokkal találkoztam”, Erdélyben jártam, illetve „Erdélyben barátokra találtam” címmel írtunk fogalmazásokat, illetve Útinaplót. Keresztrejtvényt is készítettünk. Megnéztük a tanulmányi úton és az útról készült képeket, videókat. Célunk az volt, hogy tanulóink ismereteiket, a kirándulás során szerzett személyes tapasztalataikat, legkedvesebb élményeiket egymással meg tudják osztani. Értékeltük egymás munkáját, levontuk a tanulságokat, megfogalmaztuk az eredményeket.
A teljes beszámoló ide kattintva érhető el. (pdf)
VIDEÓ, KÉPGALÉRIA:
