A második világháborúban 1943. január 12-én indultak meg a szovjet csapatok a Donnál fölsorakozott második magyar hadsereg ellen. Akkorra a szövetségesek, a németek már elhagyták az állásokat. Az elavult fegyverzet, a rossz tápláltság, az utánpótlás hiánya, a nyomorúságos öltözék és a mérhetetlen hideg – mínusz 30 fok alatti hőmérséklet – egyenként is elég lett volna a vereséghez.
A magyar katonák kitartottak, ameddig csak lehetett, még akkor is, amikor már minden elveszett. Sokan az ellenséges golyózáporban lelték halálukat, többen megfagytak. A hadsereg felbomlott,és néhány nap alatt felmorzsolódott a túlerőben lévő szovjet hadsereg csapásai alatt. A kb. 230.000 fős második magyar hadsereg több, mint fele odaveszett. Vagy a harcokban, vagy a fogolytáborokban lelték halálukat. Tiszteletükre Szolnokon, a Tiszai hajósok terén felállított háborús emlékműnél beszédek hangzottak el, a jelenlévők elhelyezték koszorúikat.
Iskolánkat a 8.b osztály képviselte Novák Zoltánné Zsuzsa néni és Lengyel Lászlóné Ildikó néni kíséretében.
